A fotográfia nagykönyve (Warner, Mary Marien)

Hamarosan megjelenik Mary Marien Warner "A fotográfia nagykönyve" című kötete a Typotex Kiadó gondozásában.  Az 570 oldalas könyvet Gyárfás Vera fordította.

A fényképezés kultúrtörténetével foglalkozó könyv a "Past in Pictures" sorozat részeként kerül majd a boltokba 6900 Forintért, a Kiadó webáruházában 5175 kedvezményes áron vásárolható majd meg. 

A FO­TOG­RÁ­FIA NAGY­KÖNY­VE az ed­di­gi leg­tel­je­sebb össze­fog­la­lás a kez­de­tek­től nap­ja­in­kig, szer­ző­je fo­tó­tör­té­ne­ti ká­nont al­ko­tott. Közel 600 kép is­mer­te­ti meg az Ol­va­sót a mű­vé­szet és tech­ni­ka, a szo­ciog­rá­fia és divat, a há­bo­rú és ter­mé­szet­fo­tó­zás tör­té­ne­té­vel. Az olyan vi­lág­for­dí­tó tör­té­nel­mi ese­mé­nyek­hez kap­cso­ló­dó fotók, mint Lin­coln el­nök­ké vá­lasz­tá­sa vagy Ma­cArt­hur tá­bor­nok és Hi­ro­hi­tó csá­szár első ta­lál­ko­zá­sa, meg­le­pő rész­le­tek­kel gaz­da­gít­ják ed­di­gi is­me­re­te­in­ket. Kö­zel­ké­pet kap­ha­tunk azok­ról az emb­le­ma­ti­kus fo­tó­sok­ról is, pél­dá­ul Ma­t­hew Brady­ről, Ale­xan­der Gard­ner­ről, Ed­ward Ste­i­chen­ről vagy Gert­ru­de Käse­bi­er­ről, akik egyé­ni szem­lé­le­tük­kel, tech­ni­kai újí­tá­sa­ik­kal vál­tak e vég­te­len tör­té­net sze­rep­lő­i­vé. E mo­za­ik szám­ta­lan koc­ká­ja a fo­tog­rá­fia tel­jes tör­té­ne­té­vé áll össze, me­lyet a kul­tú­ra len­csé­jén át szem­lél­he­tünk.

Lin­coln de­mok­ra­ta el­len­fe­lei min­dig el­éne­kel­tek egy dalt, amely e so­rok­kal vég­ző­dött: „Kö­nyö­rög­ve kér­jük - az Isten sze­rel­mé­re, meg ne mu­tas­sák a fény­ké­pét." Mivel az em­be­rek több­sé­ge soha nem látta Lin­colnt, kam­pá­nyát vé­gig­kí­sér­ték a csúf­sá­gá­ról szóló plety­kák. Aztán Ma­t­hew Brady el­ké­szí­tet­te híres képét és Lin­coln meg­nyer­te a vá­lasz­tá­so­kat. Ké­sőbb így nyi­lat­ko­zott: „Brady és a Co­oper Ins­ti­tu­te csi­nált be­lő­lem el­nö­köt."

„A fény­kép" - Ma­cArt­hur tá­bor­nok és Hi­ro­hi­tó csá­szár első ta­lál­ko­zá­sá­ról 1945. szep­tem­ber 27-én ké­szült. A kép fel­há­bo­rí­tot­ta a japán köz­vé­le­ményt, mert úgy vél­ték, hogy Ma­cArt­hur tá­bor­nok túl­sá­go­san le­zser vi­se­le­té­vel meg­sér­tet­te a csá­szárt.

Bo­risz Mi­haj­lov 1997-ben fo­gott bele az Eset­tör­té­net so­ro­zat­ba, mi­u­tán Uk­raj­ná­ban en­ged­ni kez­dett a szov­jet szo­rí­tás. Éhes haj­lék­ta­la­nok­nak fi­ze­tett, hogy mo­dellt áll­ja­nak, szar­kasz­ti­ku­san bí­rál­va ezzel a ka­pi­ta­liz­mus ki­ala­ku­lá­sát és ha­tá­sa­it. A képek nagy vitát vál­tot­tak ki, mert sokak sze­rint a fény­ké­pe­ző­gép ci­ni­ku­san, ri­de­gen fi­gye­li a se­gít­ség nél­kül ma­radt em­be­re­ket.

Tovább ízelítő a könyv képanyagából itt.